Gyevnár Kálmán Tapolca közkedvelt keramikusa

2019.08.21

A Szeretem a Városom Egyesület Tapolcán, hétről-hétre "Hétköznapi Hősöket" mutat be. Olyan embereket, akik munkájukkal segítenek, bátorítanak, támogatnak vagy éppen védenek, tehát mindennapos, de nem mindennapi munkájukkal jobbá teszik mások életét. 

Gyevnár Kálmán

Tősgyökeres alföldi parasztgyereknek vallja magát. Tiszaföldváron született és Martfűn nőtt föl. Az 1950-es években nagyon felkapott helynek számított Martfű, hiszen ez volt a Tisza cipőgyár székhelye. 

Nagy sportélet volt a környéken, még NB.1-es kézilabda csapata is volt a településnek. Egyszer labdaszedés közben úgy mellbe dobták, hogy elájult. Azóta csak a focit szereti-mondja nevetve. 

Időnként még visszajár az Alföldre, 3 éve például megrendezték 60. éves óvodás találkozót az akkori ovis társai. Nagyon megható volt a számára, találkozni a gyerekkori pajtásokkal, ráadásul interjút is készítettek vele, mert ismerték azóta a munkásságát. Édesanyja 1956-ban, 34 évesen meghalt és nagynénje vette magához. 

Tapolcára a bányászat miatt került. 

Bányászként 26 évet dolgozott végig három műszakban. Nyirádon kezdte meg a pályafutását, majd Halimbán, a Bauxitban és végül az iharkúti kőfejtőnél dolgozott . Elmondása szerint, a kőfejtőben, olyan különleges robbanóanyaggal dolgoztak, hogy mindenkinek magas vérnyomása lett, ezért nem folytatta tovább a bányászati munkát.

Mindig nagyon jól rajzolt. 

A bányász évek alatt a Bauxit újságot csinálta, abba rajzolt karikatúrákat, illetve oktató meséket. Ez adta az ihletet, hogy kerámiázzon. Jó kézügyességét szerette volna tovább fejleszteni és autodidakta módon tanult meg kerámiázni.

1979-óta foglalkozik kerámiák készítésével. Kezdetben megvette a fehér gránit edényeket és ő mintázta, festette. Akkoriban nagyon szerették az emberek ezeket a tárgyakat és rendszeresen árulták őket különböző vásárokban. 

A szocreálban egy munkáscsalád, ha feltett három tányért a falra, már nem volt olyan csupasz a lakás. Ahogy fejlődött maga épített kemencéket és lett saját ízlése, saját formavilága. A tárgyak alapanyaga a márga. 

A porcelángyárak technológiáját alkalmazza az edények készítésénél. Ma már elsősorban megrendelésre készíti kézműves tárgyait.

A sport mindig nagy szerepet játszott az életében. 

A futball még Martfűn fertőzte meg. A kölyökcsapatban kezdte. Emellett mezei futó volt, de mikor Tapolcára jött akkor a sárkányrepülés okozta a legnagyobb örömöt neki. De első mindig a foci volt. 

Elmondta, hogy a labda után mindig szívesebben futott, így amikor Diszelben nem volt meg a kispályás bajnokságra a csapat az öregfiúknál ő jelentkezett. Gyorsan lőtt 2 kapás gólt, ez nagyon megtetszett a csapattagoknak és bevették a csapatba. 

Az ha valaki az öregfiúkkal játszik, ma is kitüntetésnek számít. 

Elmondta, hogy mindenki őket akarja megverni, ezt azt jelenti, hogy még most is elég jók. Idén például megnyerték a bajnokságot. A legnagyobb fociélményét, tavaly szerezte, amikor Haláppal játszottak és 75 évesen ő volt Magyarország legidősebb igazolt futballistája. Megjelent a Nemzeti Sportban is egy róla szóló cikk. A csapattagoktól mezt kapott aláírva és nagyon elérzékenyült. 

Ma 76 éves, az unokái is fociznak.